vasárnap, november 21, 2010

Fizetni vagy nem fizetni? Ez itt a kérdés


Nemrég egy érdekes cikket olvastam az újságban az iskolai teljesítmény motiválásáról. A cikket olvasva, bevallom, először automatikusan a tagadó álláspontra álltam, viszont tudom, hogy a dolgok sosem ilyen egyszerűek. Igyekszem ezekben a helyzetekben nyakon csípni magam és valóban mögé nézni egy-egy kérdéskörnek. Az említett cikk kapcsán kíváncsi lennék a Ti véleményetekre is.

A TDSB (Toronto District School Board) egy, a torontói iskolákat összefogó városi testület. Kanadában a legnagyobb ilyen jellegű iskolai szervezet, Észak-Amerikában a negyedik. A testület már egy ideje arra keresi saját válaszát, hogy jó ötlet-e anyagi támogatást adni a hátrányos helyzetű gyerekeknek a jó iskolai teljesítményért. A szervezet nemrég a közvélemény hozzáállását kérte Twitter-en az elég ellentmondásos kérdéskörben. Azt szeretnék eldönteni, lehet-e ez a program a szegénység elleni küzdelem egyik eszköze? Az eszmecsere mindenesetre elindult, eddig talán több pozitív visszajelzéssel, de persze mindenféle véleményt hallani.

A TDSB képviselőjének elmondása alapján, a fizetségre ne mint megvesztegetésre gondoljunk, hanem egyfajta segítségnyújtásra azoknak a gyerekeknek, akiknek jóval kevesebb támogatásuk, jóval kevesebb saját forrásuk van a többi tanulóhoz képest. A lényeg tehát, hogy a tanulást próbálják ösztönözni a legszegényebb körzetekben. A TDSB több, mint 250.000 tanulót tömörít, közel 600 torontói iskolán belül. A kérdéskörben körülbelül 110 iskoláról beszélünk, akik erősebb támogatást igényelnének a környékük szegénységi mutatói alapján.

Az ötlet egyébként nem újkeletű, hiszen az amerikai Harvard Egyetem (Education Innovation Laboratory) végzett már vizsgálatokat e témakörben. A tanulmányban 250 Chicagó-i, Dallas-i, New York-i és Washington-i iskola vett részt. Az eredmények szerint a Washington-i és Dallas-i diákok teljesítménye valóban javult, ahol második osztályosok 2 dollárt kaptak minden egyes könyvért, amit elolvastak. Azonban New York-ban a tanulók nem értek el jobb eredményeket, még a kecsegtető 50 dollár ellenére sem. 
Az eddigi tapasztalatok tehát nem egyértelműek. Így határozott igent vagy nemet nem egyszerű adni a kérdésre. A lényeg tehát a motiválás, elsősorban a legelmaradottabb, legszegényebb tanulók körében. 

Ti mit gondoltok? Hatásos lehet-e ez a módszer a szegénység elleni küzdelemben, főleg, ha tudjuk, hogy a kiemelkedés egyik legbiztosabb útja-módja az oktatás?

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én sem vagyok meggyőződve erről hogy jó ötlet-e vagy sem, de biztos hogy több a semminél. Azt gondolom nem minden esetben helytálló ez a dolog. Minden gyerek különböző, a felfogásuk, a viselkedésük. Nem mindegyik elég komoly az ilyen dolgokhoz, vannak játékosabb, komolytalanabb gyerekek akiket annyira nem érdekel a tanulás sem, később érnek. Emiatt nem kerülhetnének hátrányba azt gondolom. Sajnos túl eredményorientált már a világ és nem hagyjuk őket gyereknek lenni elég ideig azt gondolom. Idősebb korban már ez a dolog jobban szerepet játszik. Érdekes téma egyébként ez. Laci

Zsuzsi írta...

A pénz mint motiváció szerintem működik. A saját gyermekeimnél kipróbáltam.Az első alkalommal a szabályok kialakításába demokratikus módon bevontam őket. Eldöntötték, hogy bizonyos teljesítményhez milyen összegek tartozzanak, tehát így a betartásuk is könnyebb volt, hiszen részt vettek azok kialakításában.
Az így kialakított rendszert úgymond ki is függesztettük, hogy a mindig szem előtt legyen. Bevallom, hogy a legnagyobb örömet az okozza, ha a családi költségvetésből minél nagyobb részt kapnak, hiszen az így összegyűjtött pénzt kedvenc hobbijukra, sportra, vagy egy régen vágyott tárgyra költhetik.
Talán így megtanulják, hogy a jól megérdemelt munkának van értelme.
Üdvözlet Magyarországról Zsuzsi.