A hurrikánokról

Az Atlanti-óceán trópusi ciklonjainak helyzete (aug.30.2008.)

Biztosan legtöbben hallottátok, hogy újra két hurrikán éledt fel (az egyik még kevésbé) az Atlanti-óceánon, Gusztáv és Hanna (illetve további kettő van kialakulóban). Mindketten a Karib-szigeteket és a Mexikói-öböl környékét veszélyeztetik, Gusztáv sajnos nagy valószínűséggel talán újra New Orleans környékét. Gusztáv már négyes erősségű (az ötfokozatú skálán), ami nagyon komoly készültséget jelent jelen esetben Kubában, akiket már el is ért és az USA déli részén (New Orleansban már elkezdték a kitelepítést).

Mivel eddig nem sokat tudtam a témáról, olvasgattam kicsit mostanság a hurrikánokról, azok keletkezéséről és úgy gondoltam, talán mást is érdekelhet, így picinyke, frissen megszerzett tudásomat megosztom itt veletek. A BBC oldalán mutatott Bill nekem egy képes leírást, ezeket fogom én is itt használni. A bejegyzés végén pedig az Atlanti-óceán jelenlegi helyzetéről teszek be képeket.
Szóval a hurrikán tulajdonképpen egy hatalmas forgó vihar, ami csak igen alacsony légnyomású terület körül jön létre. Hurrikánnal nevezik a Karib-tenger térségében, de a Csendes-óceán nyugati részén tájfunnak, az Indiai-óceán és a Bengáli-öbölben pedig ciklonnak. Kifejezetten az 5. és 30. szélességi fok között keletkeznek, ahogy ez a képen is látható.

Több tényezőnek kell egyszerre jelen lennie kialakulásukhoz:

1. Először is erős vihar indul meg a szárazföldről a nyílt vizek felé.

2. Ez a vihar összetalálkozik egy hatalmas mennyiségű meleg és nedves levegővel, ami a legalább 26 fokos óceán vizéből párolog felfelé.

3. A vihar és az óceán meleg levegője egyesül és emelkedni kezd. Ez okozza az alacsony légnyomást a vízfelszinen.

4. A vihar körüli erős szelek az alacsony légnyomás irányába mozognak, azaz vele éppen ellentétesen, ez okozza, hogy a vihar forogni kezd. Ha a szelek sebessége eléri a 74 mérföld/órát (kb. 120 km/óra), onnantól kezdve regisztrálják hivatalosan a hurrikánt.

5. Az alacsony légnyomás tehát egyre feljebb és feljebb száll, amivel fentről hideg és száraz levegőt szív magába a légnyomás kiegyenlítése véget.


6. Ahogy a vihar egyre beljebb halad az óceán felé, további meleg levegőt szív magába. A szél ezzel csak egyre erősebb lesz, ahogy még több meleg levegő érkezik az alacsony légnyomású középpont felé. Hosszú órákba, sőt napokba telhet, míg az alacsony légnyomás hurrikánná növi ki magát.

7. A hurrikán középpontja, ún. szeme tehát egy alacsony légnyomású hely, csendes széllel, melyet körülvesz az erős szelek által forgatott kemény vihar.

Kezdetben az észlelési napra eső katolikus szentek neveit adták a hurrikánoknak. Később ismert emberek, politikusok neveit használták. Manapság a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hurrikántanácsa dönt a nevekről. Az elnevezés abc-sorrendben történik, azaz az év első hurrikánjának neve A-val kezdődik, majd a női és férfi nevek folyamatosan váltakoznak. Hat lista forog így oly módon, hogy hatévente ugyanazok a nevek jönnek sorra.

A hurrikánok erősségét a Saffir-Simpson ötös skálájával mérik Amerika szerte, amit a tájfunokra és ciklonokra is alkalmaznak máshol, bár vannak térségek, ahol ettől eltérő mérési rendszert használnak. Jelenleg a Gusztáv négyes fokozatú, ami 131–155 mph (óránkénti mérföld) erősségű szelet jelent. Itt már az épületek jelentősen megrongálódhatnak és nagy területek kerülhetnek víz alá. Gusztáv Kuba nyugati részén ért földet, jelenlegi és előrelátható erősségét - nyomában Hannával - az alábbi képsorokon látjátok.