csütörtök, január 11, 2007

Egy jó hír

Tegnap este megkaptam végre a levelet, amiből megtudtam, hogy felvettek a februárban induló szociális tanfolyamra. Nagyon vártam már ezt a hírt, kicsit féltem is, hogy nem kerülök be. Mivel sok a jelentkező, ezért mindenképpen szűrniük kell a jelentkezőket, de szerencsére engem beválasztottak a csapatba. :-)) Diplomá(k), több éves gyakorlati tapasztalat voltak pl. a kritériumok között.
A tanfolyam pontos címe: "Bevezetés a szociális szolgáltatásokba Ontarióban". Két hónapos (s persze nem ingyenes) lesz a képzés, amit minden héten szombatonként tartanak majd. Ez a kurzus tkp. annak az egy éves képzésnek a rövidített változata, ami iránt szintén érdeklődtem augusztusban, de sajnos munka mellett nem tudtam volna csinálni.
A kurzus alatt kapunk majd (1.) egy kevés elméleti képzést (igaz, az már mindenkinek van, bár ki tudja milyen viszonzban áll pl. egy indiai, egy kínai vagy éppen egy magyar szoc. képzés). (2.) Bevezetést az itteni szociális szektorba, beleértve a törvénykezést, a rendszer főbb területeit vagy a finanszírozási lehetőségeket. (3.) Terminológiákat, fontosabb szakkifejezéseket tanulunk majd, vagy pl. (4.) a kanadai munkaadók elvárásairól is hallgatunk előadást. S nem utolsó sorban munkalehetőségekről, továbblépési lehetőségekről is kapunk majd információt.
Hát nagyon várom már a február 3-át, amikor egy kicsit újra egy egyetem falai között tanulhatok. Hiányzik a tanulás, ez pedig egy idegen országban, idegen nyelven még nagyobb kihívást jelent - még ha csak egyenlőre két hónapra is.
Az egyetem egyébként az az egyetem, ahová Bill is járt, a neve: Ryerson University (www.ryerson.ca). Torontóban ez az egyik legkedveltebb egyetem. Ennek egyik oka, hogy nagyon fontos az egyetem számára a gyakorlatiasság. Bill gyakran emlegette, hogy előadásaik során a professzorok időnként megálltak és elmondták, hol és hogyan vehetik majd hasznát mindannak, amiről éppen tanulnak. Azaz semmi nem lógott a levegőben, mint elmélet, hanem mindennek igyekeztek felmutatni, megértetni a gyakorlati jelentőségét. Fontos számukra, hogy ne érezze a diák, ezt ugyan minek tanulják, teljesen felesleges. Persze az elmélet ettől még elmélet marad, s a tanulás, tanulás, de fontos, hogy tudják a diákok, hová építhetik be a tudásukat.
Számomra mindenképpen szimpatikus ez a hozzáállás.